Honnan tudhatnánk mi a jó példa egy gyerek számára és mi a rossz? Miért minősítünk? Az általunk kialakított értékrend amit az utódainknak tovább szeretnénk adni, valóban helyes? Úgy vélem a teljes értékrend átadás lehetetlen. Nem mi szülők vagyunk ebben az egyetlen befolyásoló tényező. A gyermekeinket körülvevő pedagógusok, kortársak, az életünkben jelenlévő személyek, rokonok sokasága és színessége mind mind hozzá tesz ennek az alakulásához. Az hogy gyermekeink mire fogékonyak nem tudjuk befolyásolni, csak próbálhatunk irányt mutatni. Amiért felelősséget tudunk vállalni az az itthoni szűk családon belüli élet és szabályrendszer.
Ha szorosan fogod lázad, dacol. Ha elengeded benned a félsz, hogy már fiatalon rossz útra lelhet. Megadjuk neki a hibázás lehetőségét? Vagy osszuk meg vele mások álltál elkövetett hibák történetét, hogy ne a saját kárán tanuljon?
Vagy engedjük szabadjára. Hibázzon. Ha kell Te ott leszel és támogatod a talpra állásban. Vajon melyik a jobb hozzáállás? Ha féltünk és megelőzünk, vagy ha szabadon engedünk szárnyakat bontogatni és utólag segétkezünk a gyógyulásban.
Márha engedi.. a tinédzser kor gondolata már most megrémít, ha az 5 éves dacoló gyermekemre nézek. Tíz év sincs már hátra és rosszabb lesz. Vajon mivel tehetek neki jót? Hogyan lehetne mindkét módon nevelni?
Nem tagadom, ezeket a kérdéseket a Netflixen látott Kamaszok minisorozat hozta fel. Üt. Leteríti.
A szülők abban a képzelt világban éltek, hogy a gyermekeikkel minden rendben. Majd kiderült, hogy mégsem. A fiúk lelki problémáiról mit sem sejtve teltek a mindennapjaik. A zárkózotnak hitt, számítógép előtt tevékenykedő gyerekről kiderült, hogy az internet világában folyamatos bántalmazásnak és megaláztatásnak volt kitéve. A generációs különbség a szülők és a gyermekeik között a számítástechnika rohamos fejlődése által egyre szembetűnőbb. A szakadék egyre mélyebb. Mást jelent egy emoji mint húsz éve, ami már számomra sem volt nyilvánvaló.
Nem tudom a történet valós, vagy csak fikció. De túl valósnak tűnik ahhoz, hogy ne legyen valóságalapja.
Mi várhat ránk pár év múlva?